Tomi és Orsi házasodik

2011. március 9. szerda

Az egyik rettenetes, hideg és undorító februári vasárnap reggel éppen a facebook-on lógtam (szokásomhoz híven), miközben beszélgettünk Husival (= életem értelme, Tooooooooooomi). Nem is tudom,  hogyan jött elő a téma, talán az volt a kiindulópont, hogy terhességem alatt és után kihíztam a jegygyűrűmet...aztán elkezdtem hülyéskedni, hogy ha már veszünk egy újat, el is mehetnénk gyorsan összeházasodni....mire Husi közölte, hogy persze, hogy megyünk...még mindig hülyéskedve, megkérdeztem, mikor...május?? Aztán valahogy egyre komolyabb lett a dolog, és vagy százszor megkérdeztem, hogy biztos? biztos? biztooooooos? ez most komoly????? És a végén eljutottunk már odáig, hogy augusztus 27-ét kijelöltük kettőnk egyik közös legszebb napjának

Persze, beszéltünk mi már erről sokszor, de anyagilag sem úgy álltunk, ahogy kellett volna, és Husi mondta, ha ő engem elvesz, nem akar csak úgy berohanni a polgmesthivatalba, hanem mindennek olyannak kell lennie, ahogy megálmodtuk...persze, szűkös keretek között....két csemete, hitel és 52 ezer forintos gázszámlák mellett... kinek van pénze bulizgatni és parádézni soktízezer (kmmm...erről majd később...) forintos ruhákban...igaz, pénzünk még most sincs rá, de majd lesz valami...megoldjuk!

Első gondolatom mi is lehetett volna más, mint a ruha!

Nem vagyok szívbajos, ha különleges dolgokról van szó, most is elég meredek ötleteim voltak, de hamar rá kellett jönnöm, nemcsak az anyagiak jelentenek akadályt, de az is, hogy issssszonyatosan le vagyunk maradva Pesttől és a külföldiektől...esély nincs rá, hogy ilyesmiket találjak:

Hatvanban csak néztek, mit akarok, persze százezrekért megvarrták volna az én ötleteimet, de annyim meg, bocs, nincs...ott egyetlen ruha jöhetett szóba:

De nem esett jól a kölcsönzési ára...100 ezer....hát, én lehet, hogy nagyon le vagyok maradva, de úgy gondoltam, olyan 60 körül sikerül kihozni a ruhát + kiegészítőket....nagyon le vagyok maradva...nagyon nagyon.

2011. március 13. vasárnap

Megittam két liter kólát, így nem nagyon tudok aludni...pedig így, 3:55-kor már illendő lenne...na mindegy. Inkább írom az élményeimet. Hááááááááát....megvan a ruhám!!!!!!!!!!!!!!!! Manómat kellett kórházba vinnem, és hazafelé jövet bementünk az egyik közeli városba, hátha ott nem ilyen rossz a helyzet...ahogy beléptem a szalonba, elég rendesen elbizonytalanodtam, mert elég sok gyönyörű ruha volt körülöttem....aztán ahogy oldalra néztem, megláttam!!!!!!!!! Az a vicc, hogy egyáltalán nem ilyet képzeltem el, és első ránézésre az fogott meg, hogy van benne fekete! Beljebb mentünk és elkezdtünk nézelődni, megláttam egy gyönyörűszép ruhát:

Hát nem szép, basszus??? De felvéve nem éreztem magam olyan jól benne, hát még mikor a kölcsönzési díjat meghallottam...persze, új modell, nagyon szép, jó eséllyel nem is volt még senkin, de ....csórók vagyunk, na...:O

Azért felpróbáltam, mert issszonyatosan tetszett, de nem éreztem jól magam benne. Nehéz volt, nagy volt, és akkora uszálya volt, hogy azt mondtam egyből, na ebben hasalok akkorát....aztán a csajszi, aki segített eligazodni a ruhák útvesztőjében, megkérdezte, nem akarom-e felpróbálni azt a fekete-fehéret...hát, gondoltam, miért ne, legalább addig is parádézok benne....és ahogy rám adta...mondom, Istenem, ez kell!!!!!! Gyönyörűszép, egyedi, VAN BENNE FEKETE, ami nekem létkérdés, soha nem láttam még csak hasonlót sem, egyszerűen behalok érte!!! Egyelőre csak ennyi publikus (hátha látja most ezt az oldalt Valaki, aki képes megint ellopni az ötleteimet és leutánozni - mint általában):

A szoknya része nagyon állat. Bár ez a típus pont' nem tetszett, ez a ruha úgy tökéletes, ahogy van. Semmit nem változtatnék rajta!

Persze, megbeszéltük a csajjal, hogy mindent átalakít nekem - kesztyű, fátyol- hogy színvilágban passzoljon a ruhához, de hát az még odébb van...türelmetlen vagyok!!!!

2011. július 2.

Szégyenszemre, nagyon nagyon elhanyagoltam az oldalamat. De most bepótolom a hiányosságot.

Húúúúúúúúúú...hol is kezdjem? Annyi mindent történt azóta!

Először is: a dátum módosult. Husimmal úgy döntöttünk, h nem tudjuk kivárni az augusztust, így a mai naphoz számított három hét múlva összeházasodunk!!!!!!!!!!

Természetesen túl vagyunk a szervezkedés nagy részén, aminek részletezését lustaságomnak köszönhetően senki nem tudja elolvasni...

A ruhám ugye az maradt a fekete-fehér, de most már nyilvánosságra hozom (és reménykedem benne, h egy ismerősöm sem olvas, mert nagyon nagy erőfeszítésembe került, h ne dicsekedjek el vele):

Itt pedig látható az esküvőm "emlékére" készített tetkóm is:

Kiegészítők is megvannak, kivéve a kesztyűmet, mert az szintén még készül, normál fehér kesztyűre varrnak fekete flittereket, h passzoljon a ruha mintájához.

A hajamat pedig vhogy így képzeltem el:

Vettem szőke póthajat is, szóval a hosszal talán nem lesz gond

Próbasminkem (tegnapi élmény):

Drágaságom megjelenése - férfi lévén -  jóval egyszerűbb feladat, fekete öltöny (bár először fehéret akart), bordó ing, bordó nyakkendő. Kép még nincs, de hamarosan :D

Lesz benne természetesen fehér is, és azért kicsit másabb lesz, nem akarok senkit totál lemásolni, de ötletnek jó! 

Na és a legkedvesebb dolog következik: a fotózás....

Agyaltunk sokat a helyszínt illetően....semmi ötletem nem volt. Azt az egyet tudtam, h csili-vili, mindenki által látogatott és már - már hagyományosnak mondható kastélyba, és egyéb "elit" helyre nem akarok menni!!!!!!!!!!!! Romos, nem hétköznapi, akár sötét hangulatú, a normáltól eltérő helyszínt és témát akartam...eszembe jutott, h a közelben, pár km-re lévő faluban láttam egyszer kiírva, h van ott egy kastély. A közelében laktam huszonegynéhány évig, de fogalmam sem volt róla, h létezik. Beírtam a google képkeresőbe a kastély nevét és amikor megláttam....tudtam, h megtaláltam!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Kicsit romos, kicsit (nagyon) elhanyagolt, kissé kísérteties, imádom!!!!!!!!!!

Azóta persze az egyik legnehezebb feladatomat is teljesítettem, megtaláltam álmaim fotósát, akivel elmentünk a kastélyba és készített pár próbafotót is:

Egyszerűen imádom!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Volt egy majdnem kellemetlen élményem egy másik fotóssal, még a keresgélési időszakban...amikor megemlítettem az illetőnek a helyszínt, majdhogynem kikelt magából, h "az tiszta rom, szakadt, csúnya, miért nem megyünk inkább a gödöllőibe" na akkor már erőteljesen pislogtam...aztán amikor megemlítettem neki, h nem szeretnénk hagyományos fotókat, majdnem agyvérzést kapott...akkor tudtam, h ő biztosan nem kell nekem. Nem volt rugalmas, az ötleteimre, a félkész elképzeléseimre csak a száját húzgálta, egy ilyen emberrel pedig nem lehet együtt "dolgozni". Semmiképpen nem akarok famögülkinézős, összedugjukafejünket konszolidált képeket. Megkaptam már ugyan, h feltűnési viszketegségben szenvedek és hasonlókat, de ez a MI napunk, RÓLUNK szól, úgy, ahogyan mi szeretnénk, nem pedig úgy, ahogy mások a konzervatív, olykor elavult és maradi nézeteikkel óhajtják. Nos, amikor ezt szóvá teszem,  néhány embernek persze nem tetszik. De ez az ő bajuk. Már elmondtam, nem kötelező engem nézni, nem kötelező ott lenni. Lehet, h kicsit durva vagyok e téren, de rettenetesen bosszant, amikor rám akarnak erőltetni dolgokat, ami nem én vagyok. Na persze, mondanom sem kell, h amikor ér néhány kritika, főleg a külsőségeket illetően, én már csak azért is ráteszek egy lapáttal.

Visszatérve a fotózásra: még egy dolog miatt örülök a fotósunknak: legalább olyan elvetemült, mint én

Egyre vadabb ötletekkel állunk elő a fotózási témákat és helyszíneket illetően, és újra és újra überelni tudjuk egymást! Nem akarom lelőni az összes poént, csak annyit írok: mindketten odavagyunk a gót stílusért és igyekszünk ezt a képeken is megjeleníteni! Drágaságom, Tomiiiiiiiiiii pedig igazából ránk hagyja ezt a dolgot, hadd éljük ki magunkat. Meg is szoktam kérdezni tőle, h nem bánja-e, ha ebben az ügyben én fogom a gyeplőt? Azt mondja, nem. Ilyen egy jó férj(jelölt) !

Itt van pár kép a fotózási kellékekről:

A többi titok!

Tanúmnak az öcsémet választottam, ő fog az anyakönyvvezető elé vezetni. Tominak a bátyja lesz a tanúja. Du. 4-kor lesz az esküvő, utána pedig buliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii! Nem lesz nagy lagzi, 35-en leszünk kb. Helyszínnek egy közelben lévő kis étterem-pizzériát választottunk, nagyon hangulatos,  feketék az asztalok-székek, szóval alapból megvan a "feeling", és a dekor, bár nagyon egyszerű lesz, követi majd a fekete-fehér témát. De semmi székszoknya, ezüst evőeszköz, csiricsáré!!!!!!!!!!!!!! Nem!! Bár nagyon szépek, de ha nekem ilyen esküvőm lenne, nem érezném jól magam ilyen keretek között.

Semmiképpen nem szeretnék hagyományos lagzit sem, mulatós zene, szintetizátor meg ilyesmik....neeeeeeeeeeeee! Laptop DJ leszek inkább Természetesen a vendégek egy részét már kifaggattam, mik a kedvenc zenéik, úgyhogy készültem már nekik is e téren....lesz lassú, lesz rock, lesz disco, elektro, rengeteg MADONNA és bizonyos italmennyiség után, egye fene, egy kis mulatós is - drága öcsém kedvéért!

A vacsorát illetően sem visszük túlzásba, nekünk nem kell 66 fogásos kaja, h lenyűgözzünk mindenkit (hogy aztán minket "nyűgözzön le" a számla ), tökéletesen megfelel szerintünk egy előétel (leves) - főétel (vegyestál) - édesség, gyümölcs felállás. A vegyestál: camemberrel töltött pulykamell, natúr szelet, rántott szelet, sajttal-sonkával töltött vmi (ezt még nem tudom pontosan), rántott sajt, ehhez lesz hasábburgonya és rizs. NYammmmmmmmmmmmmm éhes vagyok!!!!!!!

A torta az még teljesen homály. Vagyis külsőleg illetve ízre van elképzelés, de hogy honnan rendeljük....a környéken nincs nagy választék, összesen KÉT azaz KÉT db cukrászda üzemel, más városba nem igazán akarunk/tudunk elmenni, bár lehet, h megérné. Mindenesetre jövő héten ezt is el kell intézni. Sőt, jövő héten próbafrizu és ruhapróba is lesz, erre most döbbentünk rá....mert - ne nézzen senki hülyének - valahogy most esett le, hogy Úristen, három hét!!!!!!!!!!!!!!!! Hiába a sok tervezgetés, szervezgetés, meg minden, valahogy most vált kézzel foghatóvá az egész, hogy ilyen közel van, hogy hamarosan megtörténik...

2011. július 9.

Megy a szervezkedés ezerrel, megint nem volt időm leírni a történteket.

Hol is kezdjem?

Haj: mivel a kinézett fodrász nem ért rám, kellett keresnem egy újat, és szerencsére nem csalódtam, ezt hozta ki belőlem:

Aztán még aznap elmentünk a ruhapróbára, cipőstől, fátylastól, mindenestől...(az eredeti kesztyűvel, majd a lagzin viselt feketével):

Hát, én nagyon meg vagyok elégedve, nem gondoltam volna, h egy ilyen alapanyagból ezt lehet kihozni (na Husi ezért szokott "fejbe verni" ) :D

Azóta megtörtént a tortarendelés is, sikerült olcsón (35 szeletes kb. 15-18 ezerért - ez máshol harminc körül lett volna) szerezni, ráadásul finom is, mert régen mindig ott vettem sütit...természetesen most is leteszteltem őket....az egyik emelet puncs szeletes lesz, a másik fekete erdő torta. Fehér marcipános lesz, fekete díszítéssel, egyszerű és fincsi :D

A fotózással kapcsolatban viszont nagyon dühös vagyok, mert már hónapokkal ezelőtt lefoglaltam az időpontot, amit aztán módosítottunk péntekre (sok időt szeretnénk eltölteni fotózással, és ez a szombatba nem férne bele), de kedvenc kastélyom eléggé felkapott hely mostanság, és amitől féltem, bekövetkezett: lefoglalták valami rohadt klipforgatásra, de még aztán nem is tudni, h mikortól meddig lesznek - kedves szervező néni nagyon képben van - így lehet, h a pénteki megjelenésünk lehetetlen lesz. A szombatba pedig azért sem megyünk bele, mert összesen HÁROM esküvői fotózás lenne, nagy valószínűséggel egyszerre, és nekem (és a fotósnak sem) semmi kedvem úgy eltölteni az egyik legszebb napomat, h tizenvalahányan ott sürgetnek és állnak mögöttünk, h haladjunk már....harmincezer forintot kérnek így is a három óráért, ami szerintem meredek, de még én maradjak csöndben....tök jó. Szóval, ha a péntek és a vasárnap sem jön össze, keresnünk kell másik helyszínt, de ez jövő hét végén derül ki...jövő hét után meg esküvő...szóval....ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Mérges vagyok.

Említette a fotós a  hollókői várat, nagyon szép és jó, csak én beleszerelmesedtem a turaiba, és nem szívesen mondanék le róla. Ráadásul ez  illene a fotózási témához is leginkább.....

2011. augusztus 2.

Megtörtént. Férjem van

Férjes asszony vagyok. Yessssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss

Szoknom kell még a helyzetet, a nevem, mindent, persze, a helyzet az a külsőségekben mit sem változott, élünk együtt úgy, ahogy eddig...de mégsem....hiába hajtogattam évekig (talán inkább csak magam megnyugtatására), hogy már nincs jelentősége a papírnak...dehogynincs!!!! Érezni, hogy a törvény előtt, mindenki előtt tartozol valakihez, az ÖVÉ vagy....semmihez sem hasonlítható érzés.

Megint elég sok mindent kell bepótolnom, próbálom kezdeni az elején.

A fotózással kezdődött minden. Esküvő előtt egy héttel még fogalmunk nem volt, hogy megyünk-e, mikor megyünk, hová megyünk...semmit nem tudtunk. A turai kastélyban forgatás volt és még a stáb maga sem tudta, h hogyan és mit és mikor...szerda este lett "biztos" (persze, a változtatás jogát fenntartva), hogy csütörtök délután mehetünk. Na de azért nem volt olyan egyszerű, mint az ember remélte, mert a pálmaház, ami a fotózásunk egyik fő helyszíne lett volna, be volt rendezve a forgatáshoz, és kikötötték, hogy egyik kellék sem lehet a fotóinkon...elég nehéz volt kivitelezni, így lényegében egy nagy ablakot tudtunk használni, valamint egy lépcsőt....de még így is KÉT ÓRÁT fotóztunk csak ott.....kétségbe is estem, hiszen rengeteg helyszínt és ötletet kellett (volna) használnunk még és csak három órát béreltük ki  kastélyt.....aztán rátettünk végül még egy órát, de még így is csak a töredéke készült el a terveinknek

Nagy bánatomra külső helyszínen nem tudtunk fotózkodni, mert szakadt az eső (természetesen). Annyira futotta, h az emeleten egy bazi nagy ablakszerűség előtt egy félig leszakadt teraszon vagy min pózoltam ezerrel, természetesen a 10 fokban, a szélviharban odafagyva...de megérte!!!!!!

A fotósunk "szerzett" egy nagyon kedves, aranyos sminkes csajszit segítségnek, aki aztán szabadon garázdálkodhatott rajtam. A családi albumba való somolygós nagyonboldogvagyok fotókon kívül  mást is akartam....nagyon szerettem volna extrémebb vágyaimat is kiélni, hiszen ilyen fantasztikus ruha (remélhetőleg) egyszer van az emberen, az eseményről meg már nem is beszélve.... a fotós is kellőképpen elvetemült volt hozzá(nk), így nem volt kérdés, h ez a vágyam is megvalósul! A gót stílus jegyeiből lopkodtunk, nem mentem el a kőkemény gót irányába, mert elég hiteltelen lettem, lettünk volna, de igyekeztünk megadni a képeknek azt a "fílinget".

Sajnos csak ez az egy kép van a birtokomban, mert nagyonnagyonnagyon sok fotó készült, és drága Attila még aktívan dolgozik rajtuk

De már türelmetlenül várom a többit!

A pénteki napunk szintén fotózás jegyében telt, az ég is kegyes volt velünk, mert csak néha-néha csöpögött az eső. Első helyszínünk egy közelben lévő gyárépület lepusztult, szétbombázott fürdőépülete volt.

Hááááááááát, nem szokványos, ugye?

Egy kis igazítás:

Aztán gondoltunk egyet és elmentünk Hollókőre, sajnos idő hiányában csak előtte tudtunk pár képet ellőni, mert ha bementünk volna....még most is ott lennénk....

...és természetesen nem hagyhattuk ki a másik nagy látványosságot a környéken, a "gurigákat" sem

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Tomi és Orsi házasodik - © 2008 - 2025 - tomiesorsihazasodik.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat